Ingatlanpiac.
Merre halad az ingatlanközvetítés, ingatlanfejlesztés?

Furcsa kettősség jellemzi a mai ingatlanpiacot. Erős törekvés látszik a kisebb településekből az egyre nagyobbak felé költözni. Rendszerváltás előtt generációnként egy meghatározó településtípus-váltás történt, azaz az Alföldön beköltöztek tanyáról, bokorból a községbe, vagy községből városba, megyeszékhelyre, vagy Budapestre.
Ez a folyamat felgyorsult mára, generációnként több lépcsőfokot átugorva, vagy többször települést váltva igyekszik a fiatalság Budapestre. A külföldre költözés is ennek egy szegmense, idetartozik. A kérdéskör háttere szociológiai kutatások özönét igényli, de talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a rendszerváltás összes keserve-bánata, lehetősége-öröme itt csapódik le.
A törekvés, melyben azt a kritikát fogalmazták meg a globális piac támogatói, hogy nem elég mobilis a hazai munkavállalók tömege, mára elérkezett oda, hogy a családok szétszakadtak, egyes településeknél az utolsó lakos lekapcsolja a gázt, vizet, villanyt…
Az „átkosban” családi ház építésekor részben, vagy egészben a rokonok, barátok, munkatársak, ismerősök összefogtak, egy-egy beépített tégla, gerenda akár a nagypapa házából származott, téglát téglára rakva „saját verejtékével” a tulajdonos magának érezhette, érezte. Ez mondhatni társadalmi program volt, mely erősítette a kötődést.
Az optimista szülők a tetőtér-beépítéssel gondoltak gyermekeikre, elképzelve, hogy majd ott kezdik a családi életet és generációváltáskor leköltöznek majd…
Ez – mint később kiderült – nem hozta a várt eredményt. A fiatalok el akartak költözni, nem érdekelte őket a családi együttlét, a világot meg akarták ismerni – láthatjuk, Londontól Ausztráliáig vándorolnak szegények…
Erdélyben a rendszerváltás óta tendencia, hogy még a történelmi romániai részekről is a külföldön – főleg Spanyolországban, Olaszországban dolgozók- Kolozsváron, Nagyváradon, nagyobb erdélyi településeken vásárolnak ingatlanokat befektetés, vagy későbbi odaköltözésük céljából.
Ugyanez Budapesten és a vidéki városokban és a Balatonon is jellemző, de mára kicsit másképp kötődnek az emberek az ingatlanokhoz.
A mai építtető a szigorú előírások, a kaláka megszűnte, a munkahely távolsága és amiatt, hogy ma egy fiatal már nem tud betont keverni, falazni, szintezni, villanyt szerelni, tetőt ácsolni, stb. ő már mint fogyasztási cikket tekinti az épületet.
A mai technikával megtervezett lakóház virtuálisan körbejárható, a falak, nyílászárók, bútorok, színezés mind előre látható.
A modern könnyűszerkezetes házak építése egyre elterjedtebb, köszönhetően annak a hihetetlenül gyors technológiának, amely mintegy árucikk gyanánt csupán a terv elfogadását és az „árucikk” kifizetésének terhét teszi a megrendelő vállára.
Ezek a házak az alapozás meglététől néhány héten belül kulcsrakészek, olyan árucikké váltak, amely nem sokkal több idő alatt kerülnek használatba, mint egy hasonló árú igényes jármű megrendelése esetén.

Gyors, precíz és általában jó minőségű épületek, melyeket tulajdonosaik munkahelyváltozás esetén szívfájdalom nélkül továbbadnak, akár egy új helyen gyorsan felépített házba költözve.
És ehhez kapcsolódik a kettősség: első a városokba költözés igénye volt, de van egy jól körülhatárolható szegmense az ingatlanvásárlóknak, ez pedig a fiatal, jól kereső, vagy vállalkozó, főleg diplomás házaspár.
Ők azok, akik a baba-projektet nem szeretnék kutyaszaros-borospalackos- lakótelepi terroros – bár frekventált helyen lévő – lakásban megélni, hanem inkább kiköltöznének biztonságos, tisztalevegőjű vidéki településekre, ahol kert van, köszönnek az emberek egymásnak és a kisgyermek élhető helyen nő fel.
Ez az oda-és vissza áramlás más-más igényekkel, de mégis alapjában változtatja meg az ingatlanszakma működését.
A változáshoz hozzátartozik, hogy eléggé megunták már a gusztustalan tolakodással megszerzett megbízások jutalékainak kifizetését az ingatlantulajdonosok. –„ekkora köcsög és még fizessek is neki százezreket?” És ehhez hozzájön még az „add bérbe magad, add el magad” weboldalak, törekvések - napról napra nehezebbé teszik a jó megbízások megkötését,
Egyre több ingatlanközvetítő tapasztalja, hogy kapcsolt szolgáltatásokkal tudja mozgásban tartani működését.
Pár évtizede az autószerelők autót szereltek, ez után kialakult az a réteg, amely okosan le tudta vizsgáztatni a járműveket, majd ez legalizálódott a vizsgáztatási jogok kihelyezésével, jött a környezetvédelmi tanúsítás, az eredetvizsgálat, a behozott kocsik ügyintézése, garanciális javítások, autó-és alkatrészkereskedés, utánfutó-bérlés, gépjárműkölcsönzés, a gépkocsihoz tartozó teljes vertikum.
Hasonlóképp várhatóan nem az ingatlanközvetítés lesz önmagában a fő bevételi forrás egy irodánál, hanem egyre több, egymásra épülő szolgáltatás és a szolgáltatások közül egy, nem is kiemelkedett része maga az ingatlanközvetítés.
A betérő ügyfél az erre nyitott irodákban tapasztalható pláza-effektus miatt marad meg, örül, ha mindent egy helyen meg tud oldani.
Mi lehet ebből a tanulság az ingatlanközvetítő kollégák számára?
Minél több képzést elvégezni, több jogosítványt megszerezni, folyamatosan tanulni. A lehető legjobban kiaknázni az együttműködések adta lehetőségeket, nem szabad elengedni egyetlen érdeklődőt sem azért, mert saját portfóliónkban nincs olyan ingatlan, nincs energiatanúsítvány, értékbecslés, épülettervezés, költöztetés, ügyvédi segítség, építőkapacitás, biztosítás, pénzügyi tanácsadás, drónfotózás, lakberendezés, gázszerelés, költöztetés, fűnyírás, egyebek.
Ehhez kívánunk minden támogatást megadni, jó egészséget és munkával teljes, eredményes évet.
2017 január
Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete
Békési Béla elnök

nfo * Panzió Eladó

Eladó működő, felújított Panzió.
19 szobás, 3 szintes, parkolóval, belső pavilonnal rendelkezik.

Sziasztok! Kapott valaki még üzenetet Rebeka Jakobtól?